Frankfurt (07.19) Offenbach kemping
Reggel felébredtem és Rékával jót beszélgettünk. Tele van a nappalijuk fala az okleveleivel. Tanári, doktori, táncos eredmények. Réka elmondta, hogy a macskák szeretnek játszani az egerekkel (eddig én is tudtam :) és időnként behoznak egyet játszani… opp. És este is hoztak egyet, amit sikerült véletlenül elengedniük…. ÁÁÁÁÁ És éjszaka, amit hallottam/láttam az volt, hogy a teljes csendben (gondolom lopózkodott a macsek) és egyszercsak előbújt az egér.
Iszonyatos nagy és hirtelen csörömpölésre riadtam. Láttam, hogy a szobában összevissza rohangál a cica. Kicsit mgijedtem, de gondoltam, ha Réka nem rohan ki, akkor én is kibírom :), ráadásul igencsak álmos voltam,…. Úgyhogy nem érdekelt :)
Na szóval indulásra felkészülni. Réka nagyon rendesen egy óriási erő-rántottát készített és még a szárítóban egy kicsit szárítottuk az este kimosott ruháimat. Szóval útra kész lettem. Réka ezúton köszönöm (amit elfelejtettem) a nagy adag pizzát! Indulás. Nem indulás! Átkozódás!
Éjszaka leeresztett a hátsó!......... ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Semmi gond. Vulkanizálok egyet magamnak :) ÉÉÉs most aztán alaposan átnézem a külsőt. Felvettem egy kesztyűt és azzal néztem és találtam meg a 3. tüsököt. Azt hiszem ezt is még Szeged óta hurcibálom magammal. Úgy hiszem az egész úton semmi gondom nem lett volna ha akkor Szegeden nem megyek bele valami tüskerengetegbe! Persze azt sem tudom, hogy hol és mikor sikerült. A lényeg, hogy ez van. Újra és újra átnéztem az egész külsőt. Azon is gondolkodtam, hogy visszarakom a régi külsőt, de még 1-szer megpróbálom.
Elindultam, persze azonnal egy jó kis emelkedőnek. De mindegy ez már csak így lesz egy darabig. Na most legyetek erősek: a felhők az égen felém úsztak, a szélmalmok jártak rendesen, mint midig, és hátszelem, vagy inkább csak állószelem volt. Hihetetlen. Igencsak hosszú ideig így ment. Igazából szeritem ezen a távon értem el csúcsomat, ami olyan 21km/h lett. Ez azért nem sámli. Másik kíváló dolog a dombok. Voltak, és asszem nem vagyok még hozzájuk szokva. De… Ha láttam a következőt, akkor lefelé beletekertem (néha 49km/h) és sikerült a másik tetejéig felmenni nem túl sok erőlködéssel. És ez így ment majdnem végig. Igaz, hogy a dombok tetején viszont már szemből fújt, de ez nem sokat számított. Hm…
Eltértem amúgy az útitervtől és Lohr-ig a Majna völgyében kerékpároztam. Erre azért volt szükség, mert egy szakaszon az utat lezárták és egy csapat biciklis igencsak igyekezett meggyőzni, hogy arra jobb :) Ebben talán igazuk is volt, mert ott lent sem fújt a szél, azonban állandóan tekereg az a nyamvadt út. Itt a GPS sem segít sokat, mert a Radweg nincs rajta.
Juteszembe:
szemeket becsukni. Erős idegzetűeknek!
Ezek vannak az esős úton mindenfelé százával... nekérdezdhogyankerülömkiííííí
Összességében minden rendben zajlott. Amikor megérkeztem Frankfurt elővárosába Offenbach-ban viszont elég fura kép fogadott. Először is Vasárnap lévén tök üres süket csend… Másrészt azért lébecolt egy két ürge az utcákon, de szerintem csak és kizárólag külföldiek. Arabok, afrikaiak, kínaiak.. és néha egészen rosszarcú emberek. Hát nem szívesen hagytam volna a bicimet az utcán. Igazából nem is hagytam, de azért már éhes voltam, ugyanis nem sokat ettem (bocsi anyu :) Halat ettem, meg gyümölcsöt… Meg ittam. Ja a Majna völgyében sok helyen futballcsapatok játszottak mérkőzéseket. Tényleg szinte semmi sincs nyitva. Offenbach-ban is ugyanígy volt, úgyhogy gondoltam, hogy éhesen fexem le. Na de azért a kempingben még reménykedtem.
Kemping.
(Recepció)
Féltem egy picit, ugyanis telefonálni akartam a kempingbe de valami hülyeséget mondtott a telefon. Féltem, hogy nem lesz kemping és valami Zimmer-t kell találnom. De volt kemping! Próbáltam a kempinges recepcióssal szót érteni, ami végül sikerült. Ő nem beszélte jól az angolt és én sem :) Addig addig, hogy csináltak valami nagyon finom szendvicsszerű képződményt. Internetet emlegettem, Ő meg azt, hogy van internet kávézó 1km-re. Én meg mondtam, hogy nem mozdulok mér ma este. :) Erre, mondta, hogy valami gond van a gépével, de van privát internete. Hm nem volt gond a géppel, csak frissíteni akart valami programját. :) W-LAN hozzáférést kaptam egész éjszakára :) Mások meg csak irigykedtek :) Merthogy leültem a bárban egy nagy tál szendviccsel, meg a gépemmel. Volt egy odavalósi ürge aki a szendvicsemet irigyelte meg. Mikor végeztem, kimentem és leültem a sátram melletti padra. Oda meg egy másik sátorozó jött, hogy hogyan lehetne nettye. És mondtam neki, hogy hogyan történt, próbálkozzon. (Nem kapott netet). Szóval most egy picit jól jártam. Úristen mit mondtam: nem csak most, de ez jól jött. (Köszönök mindent a vezetőimnek! :)
Felállítottam a sátrat és beszélgettem azzal ai a netről érdeklődött. Kiderült, hogy világ körüli túrán vannak. Kaptam egy blog névjegykártyát is tőlük. Egy évet szánnak a túrára. Eljutnak nemsokára Budapestre is. Nem sámli. Webcímük: http://www.backtrekk.de
Kérdeztem az okokat amiért ilyen fáa vágták a fejszéjüket. A csajszi a pasira nézett… kicsit tanácstalanul, és ekkor már tudtam, hogy nem egyszerű a válasz :) Viszont a pasi kivágta magát: világnézés.
Viszont nem sámli (Vaude) felszerelésük volt. Úgyhogy azt hiszem nem kell majd szűkölködniük útközben.
Voltak még ott írországból. Akikkel az időjárásról beszélgettünk. Meg voltak csak „helyiek” németek is.
Újabb kéréssel lovagoltam meg a recepciós hölgyet (ha már eddig engedékenynek mutatkozott :) .. mondtam már csak áram kőne :) és … egy úriemberrel beszélgetett és kaptam fura végű 220-as kábel is. Mindent próbáltam feltölteni, meg jutott egy kis netezésre idő. Töltögetésre, meg írogatásra is.
Hát ez a nap így telt.
- 2009-07-21 09:26:27
- hgabor47
- (hozzászólások: 3) Hozzászólás RSS
Nem vagy elveszett ember!