Balatonkör 3/2. (Szeged-Siófok kerékpáron)

 Táv: 224km

 Április 24. Péntek. Indulás bicivel Siófokra.

Bár reggeli 4 órára terveztem az indulást, az mégsem jött össze. Az első probléma az volt, hogy este sokáig szenvedtem a pakolászással. Na és persze ami rám jellemző egy apróságon sza˝*)ztam egészen hajnali 1-ig: az úti élményt és a társaság hiányát enyhíteni hívatott MP3 lejátszót szereltem (az egyik füles nem szólt). ÉÉÉés méginkább jellemzően, miután 1 órán keresztül szórakoztam ezzel a feladattal, reggel alig 5 perc alatt kitaláltam hogyan javítsam meg.

Szóval reggelre 4 helyett 4:10 -re állítottam be az ébresztőt :))))) (Nem mintha sokat számítana :)) hihi. 

4:45 - kor indulás.

Az első megpróbáltatás még szeged ért: az egyik csomag egy jelentős aszfalthiba eredményeként lebucskázott mögűlem. Kerékpárúton mentem így nem okozott balesetet, de nagyon elszontyolodtam. Átnéztem a probléma forrását és rájöttem, hogy a pántok igenis elég hajlamosak a döccenőkre így reagálni. Fogtam és a - jó érzékkel Ruditól elfogadott - klipsz-szel átkötöttem és egymáshoz erősítettem a táskákat. Összességében a táskákra semmi panaszom sincs, de a rögzítése siralmas. (3M típusú PRO Cycle).

Mire elértem a Dorozsmai nagybani piacra már javában világosodott. Az útra hosszú bicis nacit vettem fel bicis felsővel (windshield), így egyáltalán nem fáztam habár kb 5 fok lehetett. Gyorsan sikerült bemelegednem és nosza...

Az úton kevesen jártak. Igazából túl sok élménnyel nem lettem gazdagabb. Élveztem a tekerést. Egyáltalán nem volt megerőltető. Egy dologra figyeltem csak a sebességem kapcsán: tudtam mikorra kell érkeznem, és tudtam, hogy egy órás a lemaradásom. A szegedről való kijutásom az átlagsebességemet elég alacsonyra hozta. Összességében 22 km/h-ra terveztem az átlagsebességemet és bekalkulálva a megállásokat úgy számítottam, hogy 16 és 18 óra között megérkezem Siófokra. Menet közben arra figyeltem csak, hogy a sebességem lehetőleg az átlagsebesség felett legyen. Persze ezt nem mindig lehetett tartani, de összességében jó támpont volt.

Útközben a legnagyobb megállót Soltvadkerten tartottam. Addig minden órában igyekeztem pihenni, nyújtózni egyet, ami mindig több mint öt percre sikeredett. :)) Azt lehet elmondani, hogy a teljes úton összesen max. két órát pihentem kb. 10 alkalom alatt. Az úton elég gyér volt a forgalom, ami Soltvadkert környékén tetőzött meglehetősen sok kamionnal, de azok is folyamatosan, eléggé hígultak.

A magammal hozott szendvicset útközben megeszegettem. Úgy döntöttem, hogy 100%-os paradicsomitalt fogok innivalóként vinni és ez véletlenül egy nagyon-nagyon jó döntés volt. Máskor sem teszek másképpen! Nem kell energiaital, meg más löttyök. (Soltvadkerten még banánt is vettem.).

A Google Maps-ből kinyomtatott műholdas és úthálózati térképek jó szolgálatot tettek. Jó előre láttam, hogy mi következik. Elég vízuális típus lévén egy műholdkép nekem sokkal nagyobb megnyugvást jelent, mint egy terepfutók általi tömör leírás. (azt hiszem ezt nevezik itiner-nek). 

Jöttek és mentek a kilométerek és egyszercsak Dunaföldvárhoz értem. Éppen javították az egyik részt amin keresztül csak egy sávon lehetett közlekedni. A hídhoz érve rákényszerültem a járdára. Amúgy eléggé megijedtem, mivel a járdán tekerve egyszercsak színes csíkok jelentek meg a szemem előtt. Azt hittem, hogy no elért a vég... azaz valamit mégiscsak megerőltettem és a látásom romlani kezdett.  Végül kiderült, hogy a szemüvegem felfogta a járda felett kifeszülő pókfonalakat. Azon tört meg furcsán a fény. Elég nagy mennyiség jött össze a túloldalig. Végül nagy nehezen sikerült leszednem.

Annak ellenére, hogy egy gyenge halászlevet terveztem mégis, Dunaföldváron nem nagyon volt kedvem megállni. Kicsit kerültem egyet és megtaláltam a továbbvezető utat. Nagyon örültem az első szakasznak, mert tudtam, hogy kicsit változatosabb környék következik. Ami igaz is volt.
 

Sokkal izgalmasabban telt az idő. Emelkedők és lejtők jöttek. Volt száguldás és volt kaptatás is. Az útburkolat fantasztikusan jó állapotú. Lehetett haladni. Csúcssebességem 49 km/h volt és hegynek felfelé...

:)))) na jó túloztam...

...lefelé volt ennyi :)

Egy helyen forgószéllel találkoztam amilyet még sosem láttam. Az arcomba nyomta a port a szántóföldről. Egészen kicsi (kb 10m) átmérőjű, de elég nagy erejű volt. 

Előszállás - Cece - Simontornya.

Kerestem a simontornyi várat ( a szememmel) de egyszerűen nem találtam meg :( Viszont időm sem volt arra, hogy fizikálisan felkutassam. Csak egyszerűen megálltam egy boltnál, utánatöltöttem a paradicsomomat és kis pihi után tovább Enying felé. 

Mezőszilas és Enying között egyszerűen nincs semmi. Az út változatos, de nincs település kb 30 km-en. Eddigre már a fenekem is rendesen aggódott... így nem sokkal enying előtt letértem az útról és pihentem 20 percet. Közben láttam olyan mezőgazdasági gépeket amilyenhez hasonlót utoljára csak a csillagok háborújában: megállt a fura nagykerekű... szétnyitotta "szárnyait"... majd szétnyitotta szárnyainak szárnyait, majd elindult. Addigi szélességének 30- szorosával és permetezett. Nem sámli...

Enyingnél boldog voltam, mert az út utolsó szakaszához értem. Enying egyszerűen hosszú :)))  Kiértem a Kispusztai körforgalomhoz és ott balra Siófok felé :)))))))))))))) ééés trállálá... tekerés: Alsótekeres - Balatonbozsok és ... és az M7-es... felé.
 

Na arra nem akartam ráhajtani, úgyhogy próbáltam nagyon figyelni, de jól ki volt táblázva és végül rendesen sikerült áthajtani felette. 

És végre a Balaton. Igaz még egy kis villanást sem láttam még a vízből, de azért az érzés már bennem volt :)) Szabadifürdő már ismerős volt, mert egyszer itt üdültünk. kicsit megemlékeztem majd tovább. A következő megálló Siófok.

Fura dolog. Többször gondoltam, hogy már bent vagyok Siófokon, de egyszerűen még mindig nem láttam a jól ismert víztornyot. Siófok is hosszú, de azt hiszem ez jellemző minden Balaton menti településre. Nagyon vártam már hogy megérkezzek a hajóállomásra (a Balatonkör nevezés helyére). Az időpont megfelelt (nem sokkal 18 után volt az idő). Viszont Siófok kihaltnak tűnt. Emlékeimben a zajos Siófok szerepelt, de még nincs nyár... fura. Láttam más bicajosokat is és sejtettem, hogy hasonló céllal jöttek mint én: körbekanyarni a Balaton körül.

18:30-ra beérkeztem a siófoki hajóállomásra, ahol már tömeg várt... na nem engem, hanem a Balatonkörre nevezés miatt.

... de erről a következő bejegyzésben.
 

Időtartam: 13 óra 30 perc

Távolság: 224 km

Címkék: siófok, szeged

• 2009-04-24 16:08:32
• hgabor47
• (hozzászólások: 0) Hozzászólás RSS